vissza a bejegyzésekhez

A hazai egészségügy szolgálatában

Interjúk 2014. július 14.

Magyarországon első alkalommal jelent meg összefoglaló könyv az egyetemi képzéshez kötődő civil egyesületekről: A jövő vezetői – Szakmai elitszervezetek Magyarországon, címmel.

A kezdeményező Junior Chamber Magyarország fontosnak tartja bemutatni, hogy a 18-40 éves, az átlagosnál nyitottabb fiatalok számára milyen szakmai szervezetekben van lehetőség a lakókörnyezetünk, városunk, illetve tágabb értelemben az ország szolgálatára. Ennek megfelelően kereste fel kiadóként a nemzetközi háttérrel és évtizedes hagyománnyal rendelkező civil szervezeteket, amelyek megtalálhatóak a kiadványban. (pl. AIESEC, Magyar Közgazdászhallgatók Egyesülete, IAESTE, Magyar Mérnökhallgatók Egyesülete, ELSA, Európai Joghallgatók Szövetsége, Magyar Rezidens Szövetség)

A Magyar Rezidens Szövetségmunkája túlmutat egy diákszervezet hatáskörén – a magyarországi orvosok érdekképviseleteként a hazai egészségügy labilis helyzetét próbálja megoldani. A szövetség alapítója és volt elnöke, dr. Pataki Gergely mesél a szervezetben végzett munkájáról, illetve az elvándorlás és a hálapénz problémájáról.

Néhány szóban összefoglalnád, hogy milyen fontos eszmékkel és célokkal alapítottátok a Magyar Rezidens Szövetséget?

– Önkéntes és demokratikus alapon szerveződő szövetségünk, a Magyar Rezidens Szövetség célja az alapításkor az volt, hogy az orvosegyetemi képzési centrumoknak megfelelően működő Regionális Szervezetek révén képes legyen a magyarországi alapszakképzésben résztvevő szakorvosjelöltek és végzős orvostanhallgatók teljes körének hatékony és konstruktív érdekképviseletére. 1999-ben a magyar orvos történelemben először szerveződött fiatal orvosokból országos érdekképviseleti szervezet. Az MRSZ a közélet része lett és a sajtónyilvánosságot is vállalva a következő évtizedben komoly szakmai érdekképviseletet végzett. A szövetség a kiváló retorikával rendelkező elnökök segítségével – később különösen a Papp Magor és napjainkban Dénes Tamás elnöksége alatt – egy minden kérdésre őszinte választ adó progresszív jelenséggé vált a médiában.

Az alapításkor kitűzött célokat sikerült megvalósítani?

– Úgy vélem, hogy igen, sőt azon túlmenő, később megfogalmazott célokat is megvalósítottunk. A szövetség a szakorvosképzés minőségének javításáért, tágabb értelemben az egészségügy rendszer reformjáért küzdött és küzd. Vezetésem alatt a Szövetség a szakmapolitikai érdekérvényesítés mellett állást foglalt egyéb a társadalmat érintő problémákban is elutasítottuk az akkori „drogliberalizációs” törvényeket, felléptünk az aktív eutanázia elfogadtatása ellen. A Magyar Rezidens Szövetség a legvehemensebben támogatta a hálapénz elleni küzdelmet, ezzel kapcsolatban felhívtuk a figyelmet arra a tényre, hogy a fiatal orvosok szakmai fejlődésének egyik fő gátja a paraszolvencia rendszer, mert ameddig a hálapénz erősebb hajtóerő, mint az oktatás, addig nem alakul ki hatékony szakképzés. Sajnos a hálapénz még az alapítás után 12 évvel is súlyos gondokat okoz az egészségügyben.

Eddig milyen feladatokat látott el a szövetségben?

– 1999-ben tizedmagammal alapítottam meg a szövetséget. 1999-től először országos titkára, majd 2001-2003-ig az elnöke voltam, s később ismét titkárként segítettem a szövetségett.

Mi az, amit a szövetségben töltött idő alatt személyes sikerként könyvel el?

-Talán az, hogy az utódokat, akik továbbviszik a lángot, megtaláltam. Persze ne beszéljünk személyes sikerről, minden közös munka és közös siker is volt. Az is az egész szövetségnek szóló üzenet volt, hogy 2001-ben – a legfiatalabb orvosként- a Budapesti Orvosi Kamara Etikai Bizottságának tagjává választottak.

Az MRSZ tagság milyen személyes élményekkel gazdagította életét?

– Az egészségügy helyzetének javításáért 2001-ben az MRSZ elnökeként az első civil szervezetek között támogattam a szabad szellemi foglalkozású orvoslás és szakorvosi díjtételek bevezetését. Képzési minőségbiztosítási koncepciót dolgoztunk ki, és mindezeket számos szakmai konferencián progresszív érvekkel védtük meg az egészségügyben változást akkor nem akaró szervezetekkel szemben. Erkölcsi megújulást szorgalmaztunk az egészségügyben. Először nyíltan kritizáltuk a hálapénz rendszert, sőt a béremelés szorgalmazása mellett példát mutatva deklaráltan mozgalmat indítottunk annak visszautasítására. Egyfajta katalizátorként az egészségügy megújításában is szerepet játszottunk fiatal orvosként. A fiatalok feladata, hogy generációról generációra mindig újra és újra a jó irányú változása ösztönözzék a világot. Mindezt a szakma iránti alázattal kell párosítani.
A legszívesebben még a 2009. novemberi budapesti fehér köpenyes demonstrációra emlékszem vissza. Itt mutatkozott meg igazi összefogásunk, és az, hogy komoly erőt képviselünk, és komoly lakossági támogatottságunk is van. Az egészségpolitikusok nem tudtak mit kezdeni velünk. Ekkor tetőzött az be, amire már az EU-s csatlakozások előtt, 2000-ben felhívtuk a figyelmet: az elképesztő méreteket öltött orvos elvándorlásra. A kezdő orvosok méltatlan anyagi helyzetére hívtuk fel a figyelmet több ezer fehér köpenyes rezidens és orvostanhallgató demonstrálásával.

Mi az, amire az MRSZ a legbüszkébb?

– Szövetségünk olyan eredményeket ért el az orvosok képviseletében, melyre más érdekvédelmi szervezet nem volt képes. Elérte, hogy az egészségügyet ne lehessen lesöpörni az problémamegoldást váró ágazatok asztaláról és ráirányította a figyelmet a betegellátást veszélyeztető problémákra, valamint etikai kérdésekre. Egyéni és más nem közösségi érdekektől mentesen szólalhattunk fel számos nehéz kérdésben. 2003-ban például nagy vihart kavarva számos fórumon kijelenthettük, hogy a magyar egészségügy azon a szinten történő működése, működtetése csak orvosaink és a velük együtt dolgozó ápolószemélyzet elkötelezett, megfeszített és önzetlen munkájának köszönhető. Az MRSZ a fiatal orvosokat képviselő civil szervezetként 2006-ban elsőként szimpátiájáról biztosította a szlovák orvosok munkabeszüntetését, tiltakozó megmozdulásukban támogatta a betegek érdekében jobb munkakörülményekért küzdő kollégákat.

Hogyan jellemezné a szervezet tevékenységi körét?

– A Magyar Rezidens Szövetség egy kezdetektől fogva országos szervezet., amely karitatív, oktató-felvilágosító és szakmapolitikai tevékenységet is végez.

Hogyan kerülhetnek kapcsolatba az érdeklődők a szövetséggel?

– A négy orvostudományi egyetemen működő helyi szervezeteknél lehet belépni a szövetségbe. Minden magyarországi szakorvosjelölt tag lehet, orvostanhallgatók pártoló tagságot kaphatnak. A szövetség a hatékony érdekérvényesítés egyetlen formája.

 

Ön számos világkongresszuson vett részt előadóként, milyen élményekkel, tapasztalatokkal tért haza?

– Mindig örültem, hogy képviselhetem hazánkat, jó érzés volt látni, hogy kreativitásunkkal van jövője a magyar tudásnak határon innen és túl is. Remélem persze, hogy szakorvosjelölt (rezidens) kollégáim inkább itthon kamatoztatják tudásukat.

A fiatalok feladata, hogy generációról generációra mindig újra és űjra a jó irányú változásra ösztönözzék  a világot. Mindezt a szakma iránti alázattal kell párosítani.

A szövetségben vállalt szerepe mellett jutott ideje a saját szakmai pályájára is?

– Igen. Az elmúlt évtizedben az MRSZ-ben folytatott közéleti tevékenységem mellett elértem a szakmában is azt, amire vágytam: sebész majd plasztikai sebész lettem, emellett egészségügyi közgazdászi diplomát is szereztem. Főként Németországban, Brazíliában és itthon képeztem magam teljes szakemberré. Szeretek gyógyítani, szeretek segíteni az embereken. Kezdeményezéseim, későbbi orvosi közéleti munkám és saját életutam alakítása illeszthető volt a hajdan volt rezidens elveimhez. Több alapítvány alapítója és tevékeny résztvevője vagyok, dolgozok közkórházban, mellette magánpraxist is alakítottam, 2010 óta vezetem az egyetemen alapított magán plasztikai sebészetet is. 2010-ben megalapítottam az első magyar plasztikai sebészeti missziót az ázsiai Bangladesben, azóta több száz gyermeken és nőn segítettünk ingyen elvégzett műtétekkel. Ez vezérelt ahhoz is, hogy létrehívjak egy újabb egyesületet, amelynek immáron 20 plasztikai sebész a tagja, akik csatlakozásukkal vállalták,hogy minden évben áldoznak két hetet az életükből a rászorultak szervezett gyógyítására. Mi példát mutatunk, ahogy majd másfél évtizede a  fiatal orvoskollégáim is a Magyar Rezidens Szövetségben történő szerepvállalásukkal.

Riporter: Loibl Hajnalka

 

 

Magyer Rezidens Szövetség

A kezdeti évek

A szervezet 1999-ben, a rezidens-rendszerű szakorvosképzés bevezetésekor a képzésben résztvevők érdekképviseleti tevékenységének ellátására alakult. A szervezet a szakorvos képzést is végző és koordináló orvosi egyetemeknek megfelelően négy regionális és egy országos szervezetből épül fel.
A kezdeti években az új szakképzési rendszer kialakítása, az előkészítő munkafolyamatokban való részvétel, illetve a felmerülő akut problémák kezelése voltak a szervezet fő feladatai. A kétezres évek közepére a szakképzési rendszer kialakult, bejáratottá vált, így a szövetség elsősorban a háttérmunkában végzett feladatokat (Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság akkreditációk, Egészségügyi Bizottsági munka, valamint egyéb bizottsági és előkészítő tevékenységek).

 

A rezidens-medikus érdekképviselet reaktiválódása

2006 őszén röppentek fel először azok a hírek, melyek a szakorvosképzés – elsősorban finanszírozási – átalakításáról szóltak. Az akkori egészségügyi reformok között szerepelt a szakorvosképzés fizetőssé tétele is. Az egyeztetéseket nélkülöző felvetés hatalmas felháborodást váltott ki. 2007 februárjában már rendelet – tervezet készült a szakképzés fizetőssé tételéről, azonban semmilyen kompenzáció, fizetésemelés vagy egyéb ellentételezés sem a tervezet szövegében, sem egyéb tervezetekben nem szerepelt. A kialakult helyzetre való tekintettel 2007. március 2-án formálisan is megalakult a négy magyarországi orvos képző kar Hallgatói Önkormányzatainak közös képviselete, aminek célja a közös hallgatói érdekképviselet volt. Szóvivőnek a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar Hallgatói Önkormányzatának elnökét, Papp Magort választotta.

Szűk egy hét leforgása alatt 4000 medikus írta alá az akkori szakminiszternek címzett petíciót. A 2007. március 7-i megtartott “Fórum a rezidensképzésért” elnevezésű rendezvényre 1500 medikus és fiatal orvos jött el, csak a vidéki képzőhelyekről hat busszal érkeztek az érintettek. Az aktív érdekérvényesítő munkának köszönhetően lekerült a napirendről a rendelet – tervezet, és ismét aktív résztvevők lettek a Magyar Rezidens Szövetség (MRSZ) képviselői mellett a hallgatói delegáltak is a bizottsági tevékenységben.

2008 tavaszán került ismét napirendre a rezidensképzést szabályozó rendelet társadalmi – szakmai egyeztetése.
2008 nyarán vette át az MRSZ vezetését Dr. Papp Magor. A munka egyre aktívabban, a hallgatói érdekképviseletekkel szorosan együttműködve folytatódott tovább. 2009 februárjában született meg az újabb kormányrendelet – tervezet a szakképzés átalakításáról. Ez a médiában is sokat emlegetett “röghöz kötő” rendelet.

Egy hét alatt 2200 medikus részvételével töltöttünk ki kérdőíveket a röghöz kötés és a várható migrációs trendek modellezésére, majd 2009. március 18-án ismét fórumot rendeztünk. A “Fórum a Rezidensképzésért II.” címmel tartott rendezvényre természetesen az összes érintettet ismét meghívtuk (egészségügyi miniszter, MOK elnök, orvoskari dékánok és a hallgatói érdekképviselet).

Az eseményen közel 1500 medikus és orvos vett részt, sokan vidékről jöttek, azonban az aktuális miniszter ismét lemondta a részvételt. Folyamatos tiltakozásunk ellenére a rendelet 2009 júniusában 2010-es életbe léptetéssel bevezetésre került.
A folyamatos háttérmunka, felmérések és egészségügyi és hallgatói szervezetekkel való együttműködés jellemezte az időszakot. 2009. november 12-én tartottuk legnagyobb figyelemfelkeltő fehérköpenyes megmozdulásunkat Budapest belvárosában és a Szent István Bazilika előtt. A demonstráción körülbelül 200 fiatal orvos és medikus vett részt. Az emlékezetes és nagy sajtónyilvánosságot, a társadalom megértését is elérő esemény azonban nem hatotta meg a döntéshozókat.
A 2010-es kormányváltást követően júniusban egy hónapos intenzív tárgyalássorozat és háttérmunka eredményeképpen megszületett a 122/2009-es kormányrendelet módosítása, megszűnt  a rezidensek “röghöz kötése”.

Történelmi összefogás


2010 novemberében az ágazati vezetéssel és az orvos-szakmai szervezetekkel közösen kidolgozásra került a “Zöldkeresztes mozgalom”, ami együttesen célozta meg a hálapénz felszámolását és bérek rendezését. A terv a többi egészségügy területén működő szervezet érdektelensége – néhol ellenállása – miatt 2011 januárjában lekerült a napirendről. Ennek hatására 2011 tavaszán önnálló lobbi tevékenységet kezdtünk az ágazati bérrendezés megkezdése céljából. A rövid távú eredménytelenséget, az egyre fokozódó orvoselvándorlást, a lehangoló jövedelmeket és az általános hangulatromlást látva 2011. május 24-én meghirdettük az “Élhető Magyar Egészségügyet” mmozgalmat, melynek keretében elkezdtük gyűjteni az orvosok felmondását. Akciónkhoz csatlakozott a Magyar Orvosok Szövetsége, és támogatását jelezte a Magyar Orvosi Kamara is. Az akció során a szövetség országos és területvezetői minden megyébe ellátogattak. A kezdeményezéshez az év végéig 2500 orvos csatlakozott, ezzel történelmi összefogást hozva létre az egészségügyi szektorban.
Az aktív tevékenységre és a felmondások növekvő számára reagálva 2011 szeptemberében megegyezés született a szakképzésben résztvevők havi 100 000 forintos “Markusovszky – ösztöndíjról”. Az ősz folyamán  aMagyar Rezidens Szövetség felvételét kérte a legnagyobb európai fiatal orvosokat tömörítő szervezetbe, a European Junior Doctors-ba (EJD) és a szövetség delegáltjai részt vettek a Máltán megrendezett 2011. őszi általános közgyűlésen is.
Az év végével – a felmondások összegyűjtésének határidejével – felgyorsultak az események. 2011. december 16-án indítottuk útjára a www.betegbiztonsag.blog.hu honlapot. Célunk bemutatni az ellátórendszer azon hiányosságait, ami miatt a betegek ellátása veszélyben van, kiemelten figyelve az ügyeleti ellátást. Végül a kormány részéről tett, a béremelésre vonatkozó ígéret miatt a Magyar Rezidens Szövetség elnöksége döntést hozott a felmondások élesítésének három hónapos felfüggesztéséről, és részt vett a 2012 tavaszi bértárgyalásokon.
2012. március 20-án jelentette be a kormány az egészségügyben dolgozók béremelését. A bejelentés hatására március 21-én a Magyar Rezidens Szövetség elnöksége úgy határozott, hogy a letétbe helyezett felmondások aktiválásától eláll.Az elmúlt és az idei év főbb eseményei

2012-ben megtörtént a béremelés első lépcsője. A béremelés, a Markusovszky-ösztöndíj és egyéb pótlékok hatására a 35 év alatti orvosok elvándorlása szignifikánsan csökkent 2012 és 2013-ban is, miközben a 35 év felettieké nő. Ez komoly veszélyt jelent a szakorvosjelölt- és betegbiztonságra is. 2013. április 26-án a Magyar Rezidens Szövetség országos küldöttközgyűlése dr. Dénes Tamást választotta a Magyar Rezidens Szövetség országos elnökének. 2013. július 1-én a Semmelweis-napon a szövetség meghirdette a “Hála Pénz – Hálát a betegtől, pénzt az államtól” kampányát és együttműködési megállapodást írt alá a négy orvosi egyetem hallgatói önkormányzatával. Szintén 2013. július 1-én életbe lépett a rezidensek felügyeletét rendezni hivatott miniszteri rendelet, ami kifejezett erőlelépés ezen a téren, emellett egy nagyon fontos eredménye a szövetség munkájának.
Az aktív szakmapolitikai tevékenységünket a fentieken kívül egyéb fórumokon is ellátjuk, rendszeres résztvevői, illetve előadói vagyunk egészségügyi konferenciáknak (Világgazdaság, Figyelő, Napi Gazdaság, IIR (Institute for International Research), Medicina 2000, Önkormányzatok Egészségügyi Konferenciája, stb.). Az említetteken kívül a képzőhelyeken és nagyobb kórházakban rendszeres fórumokat tartunk a rezidenseknek, és rendszeresen végzünk további felméréseket, amivel monitorozzuk a szakképzés állapotát, illetve az abban  részt vevők motivációs erőterét. Teljes jogú, illetve meghívott tagként részt veszünk az Egészségügyi Szakképzési és Továbbképzési Tanács, és más minisztériumi bizottságok munkájában is.

Néhány adat a szervezetről

Alapítás: 1999

A szövetség egyesületi formában működik és több mint 4000 fő érdekképviseletét látja el.

A szervezet az orvos képző egyetemeknek megfelelően négy regionális és egy országos szervezetből épül fel.

Tejes jogú tagjai: 5-6. éves orvostanhallgatók, rezidensek, szakorvosjelöltek, orvosi diplomával rendelkező PhD-hallgatók. Az elnök tisztséget csak rezidens vagy szakorvosjelölt töltheti be.

A szervezet jelenlegi vezetője 2014-ben

dr. Dénes Tamás elnök

Forrás: http://issuu.com/peterszamoskozi/docs/a_jovo_vezetoi_2013


Feliratkozás új bejegyzésekre

Thanks for subscribing!

 Do NOT follow this link or you will be banned from the site!
error: Szerzői jogvédelem alatt álló tartalom.