fbpx
vissza a bejegyzésekhez

A szépségkirálynők és a szegények doktora (Fitt Magazin – 2013)

Hírek 2013. január 30.

Dr. Pataki Gergely a Semmelweis Egyetemen ismerkedett meg az orvostudomány alapjaival. Tanulmányait és szakképzését a hazai intézmények mellett több külföldi országban folytatta (Németország, Brazília, Írország, Hollandia, Ausztrália). Szűkebb szakterülete: plasztikai sebész és általános sebész. 2001-ben egészségügyi szakközgazdász és egészségügyi menedzseri képesítést is szerzett. 2007–2008-ig az Állami Egészségügyi Központ Esztétikai Plasztikai Sebészeti részlegén, illetve a Plasztikai és Égési részlegén dolgozott. 2008-tól 2010-ig a Szent István Kórház Égés és Plasztikai Sebészeti Osztályán dolgozott, majd a Szent János Kórház Gyermeksebészeti Osztályának plasztikai sebészeti ambulanciáját vezeti a mai napig. Plasztikai sebészeti magánrendelőt alapított Budapesten,a Kútvölgyi Premium Plasztikai Sebészet vezetője,és résztulajdonosa. 1999-ben tizedmagával alapította a magyarországi szakorvos-jelöltek meghatározó érdekképviseleti szervezetévé vált Magyar Rezidens szövetséget. 2001-2003-ig a Magyar Rezidens Szövetség elnöke volt. Több karitatív szervezetet alapít, többek közt megalapítja az első magyar külföldi plasztikai sebészeti missziót az ázsiai Bangladesben.

A szépségkirálynők és a szegények doktora

Legszívesebben a magánrendelőjéről, vagy a Kútvölgyi Premium Egészségközpont és Kórház Plasztikai Sebészetéről beszélne, meg arról, hogy egy-egy plasztikai műtét hogyan állítja vissza az emberek megroggyant önbizalmát. Mert a plasztikai sebészet nemcsak a szépségről, hanem a funkció visszaállításáról, pontosabban a forma és a funkció harmonikus viszonyáról szól.

Dr. Pataki Gergely az egyik legsikeresebb magyarországi plasztikai sebész. Több száz szépészeti beavatkozást végez évente, keze nyomán formás keblek, lapos hasak, vagy épp telt ajkak születnek. Kevesen tudják azonban, hogy a plasztikai sebészetnek van egy másik, rendkívül fontos ága is, az ún. helyreállító sebészet, melynek során az orvos fejlődési rendellenesség, vagy baleset okozta torzulásokat korrigál. Pataki doktor, aki itthon is végez gyerekeken helyreállító plasztikai műtéteket az egyik fővárosi kórház gyermeksebészeti ambulancia vezetőjeként, évente kétszer összecsomagolja műszereit, és kényelmes, jól felszerelt rendelőjéből a világ egyik legszegényebb országába, Bangladesbe utazik, hogy ingyen végezzen rekonstrukciós beavatkozásokat, hozzásegítve ezzel a pácienseket egy teljes, „élhető” élethez.

Ez a kettősség jellemzi egész sebészi tevékenységét is: egyszerre foglalkozik rekonstrukciós (helyreállító) és esztétikai sebészettel:
„Plasztikai sebészet gyönyörű szakma, a helyreállító sebészettel nagyon sok emberen lehet segíteni. A harmónia megteremtése vonatkozik az úgynevezett fiatalító műtétekre is. „A test és a lélek együttállása” meghozza az önbizalom növekedését. Ha az ember jobban érzi magát a bőrében, sikeresebb, magabiztosabb lehet az életben, például előbb kaphat állást egy állásinterjún, hamarabb talál igazi partnerre, és még folytathatnánk a sor. A plasztikai sebészet túlnyomó részt azonban nem a szépségről szól. Ugyan a funkció és a forma harmóniáját jelenti a sebészetben, életet alapjában nem ment, mint a traumatológia (baleseti sebészet) vagy az onkológia (daganatsebészet).

Valójában helyreállító ága egy betegség vagy a baleset miatt sérült, torzult ember számára az élet élhetőségét, méltóságát és hitét adhatja vissza. Szép feladat rekonstruálni egy sérült orrot, vagy egy daganat következtében eltávolított emlőt, és ezzel visszaadni az önbecsülését, nőiességet, élhetőbbé tenni az életet, léptékekkel javítani az életminőséget.”

A magyar nők szépségének dicsérete

Aki azt hiszi, hogy Pataki Gergely csak a bangladesi szegényeken akar segíteni, az téved. Ifjúkorában atletizált, 200 méteres futásban országos csúcstartó is volt. Manapság a futásra ritkábban kerül sor, mert kevés szabadidejében szakkönyveket olvas, vagy konferenciák előadására készül, és olykor szépségversenyeken is részt vesz. Sőt általában szépségversenyek zsűri elnöke. „Olyan, mintha múzeumba mennék, fejlesztem a szépérzékemet, és talán a képzettségemmel segíthetem a helyes döntést. Mint a természet gyönyörű alkotásaira, úgy tekintek a szépségversenyek résztvevőire, győzteseire. Még abban az esetben is, ha ehhez a szakmám is hozzájárult.”

Ne mondjuk, hogy a szépségideál állandóan változik.
Ha például Nofretete (Nofertiti) ókori egyiptomi királyné fejszobrának sziluettjét, összehasonlítjuk Penélope Cruz színésznő arcával, alig találunk az arc szimmetriájában, az arc vonalaiban, arányaiban valami eltérést. Ez azt jelenti, hogy 3-4 ezer éve alig változott a szépségideálunk – ez a természetes arányokra, vonalakra vonatkozik. Persze változás azért van. Most olyan korszakban élünk, hogy a nők úgy festik ki magukat, hogy a szemöldök ív belülről felfelé, majd kifelé emelkedik. Marilyn Monroe-é vagy Gábor Zsazsáé még félkörív volt. Az elmúlt évek szépségkirálynői szinte kivétel nélkül belülről kifelé fokozatosan emelkedő szemöldökkel vannak megáldva.

Pataki doktor szerint a világon a legszebbek a magyar nők. Ez a genetikai sokszínűségnek köszönhető. Meglepő, hogy egymástól távoli földrészeken élő férfiak is a magyar nőket találják a legvonzóbbnak, ha több közül választhatnak. Pataki Gergely mostanában neves fényképészekkel dolgozik együtt, mert könyvet szeretne írni erről a sajátos magyar szépségről. A fotósok, akik megörökítik a szép magyar nőket, arra hívták föl a figyelmét, hogy országunkban Kecskeméten és Székesfehérváron élnek a legszebb nők. Talán azért, mondja Pataki Gergely, mert arrafelé fontos hadiutak vezettek, és nemcsak kalandozó, hanem befogadó nemzet is voltunk (vagyunk).

Leányaink, asszonyaink arcán és testalkatában magas fokon érvényesül az arányosság. Ez a jelenség az aranymetszéshez közelít, amit a görög nagy fi betűvel jelölünk, és matematikailag is leírható: Φ ≈ 1,618. Ez mutató a természetben, és a művészetben is megtalálható. Ugye ismerik Leonardo da Vinci híres rajzát: a körívbe helyezett, széttárt végtagokkal ábrázolt ember figuráját? Leonardo ezen mutatta be, hogyan érvényesül az arányosság, a fi, az emberi testen. Ha kell, a plasztikai sebész is ezt az aranymetszési szabályt alkalmazza a műtétei tervezésénél.

Pataki doktor számára a precizitáson és a szakmai felkészültségen túl elengedhetetlen az esztétikai arányérzék, azaz szükség van a páciens egyéniségét jellemző arányok, karaktervonások felismerésére és a műtét során a test képleteinek szükséges mértékű és irányú kiemelésével az egyéni vagy nemi jellegzetességek hangsúlyozására vagy csökkentésére.

Egy arcplasztika eredménye például egy a karakterisztikus vonásokat és a mimikát változatlanul megőrző, de sok évvel fiatalabb arc, mely újult erőt, megelégedést nyújt a páciensnek.

A páciensek megérzik, hogy komolyan veszi-e a gondjaikat. Ám ez korántsem jelenti, hogy időnként nem próbálja lebeszélni a hozzá érkezőket. Akkor teszi ezt, ha irreálisak az elképzeléseik, amelyek megvalósítását ő nem tudja garantálni, de természetesen akkor is, ha ez már a jelentkező egészségét veszélyeztetheti. Ezek azok az esetek, amikor a sebész nem szikével, hanem a lélekelemzés és a saját élettapasztalata eszközeivel operál.

„Ez a szakma lehetőséget ad az emberiségnek az elvesztett testrészek, például a fül, az orr pótlására. Már azt is látjuk, hogy a jövőben saját vagy tenyésztett sejtekből fogunk „előállítani” teljes értékű szöveteket, a mikrosebészet, a géntechnika fejlődésével pedig nagyon sok betegségen, sérülésen tudunk majd segíteni. De azért vannak, és lesznek is határok. Akár félig működő angyalszárnyat is képezhetnénk az emberen bőr-izom lebenyből, de nem tesszük meg. Az ember szép és jó, még betegen, sérülten is. Nekünk nem az a feladatunk, hogy új Embert alkossunk, hanem az, hogy a természetes fejlődés adta lehetőségeket biztosítsuk akkor is, ha azok valamilyen rendellenesség, vagy sérülés következtében zavarják az egészséges testi-lelki harmóniát.”

Forrás: Fitt vagyok magazin


Feliratkozás új bejegyzésekre

Thanks for subscribing!

 Do NOT follow this link or you will be banned from the site!
error: Szerzői jogvédelem alatt álló tartalom.