vissza a bejegyzésekhez

Egy valódi menekültválság, és egy piciny magyar-német segítség egy elfelejtett népnek, a rohingyáknak (Dél-Banglades, 2017.09.21.)

Blog 2017. szeptember 23.

Az elmúlt napok során 1000 liter pasztőrözött tejet szerveztünk a Cselekvés a Kiszolgáltatottakért Alapítvány német-magyar társszervezetének, a For-Bangladesh Egyesületnek a segítségével Dél-Bangladesbe az elmúlt hetekben Mianmarból (Burmából) elűzött több, mint 400.000 nincstelen – és most már hontalan -, az éhínség küszöbén álló rohingya menekült számára. Néhány ezernek jutott. Egyelőre csepp a tengerben…

Vezetésemmel 2017. november végén újra magyar-német plasztikai sebész csoport utazik Bangladesbe. Feladatunk lesz több ottani kórház plasztikai-helyreállító osztályának iniciálása, segítése, de minden rászorulón, így a menekülteken helyreállító műtétek elvégzése is.

_______________________________________

A világ egyik legüldözöttebb kisebbségének sorsát a múlt heti ENSZ konferencián is vitatták. A több milliós, főként szunnita muzulmán rohingya kisebbség évek óta esik áldozatul a buddhista Mianmarban (Burmában) megszorításoknak és üldözésnek, mely a hírek alapján gyakran tragédiába és emberi élet kioltásába torkollik, tömegesen menekülésre késztetve százezreket. Az elmúlt napokban napi átlag 15.000 menekült érkezett Bangladesbe……Ez az ország, mely gyors fejlődése ellenére a világ egyik legszegényebb országának számít, befogadja őket. A személyes tapasztalat, hogy óriási segíteni akarással, pozitívan, sőt nem ritkán testvériesen viszonyulnak hozzájuk; a “rokon nép-rokon vallás” alapon. Mindenesetre sokkal pozitívabban, mint az akkori domináns magyar politika viszonyult 2004. december 5-én (a népszavazás előtt) a határon túl élő magyarsággal való kapcsolatához…..

Megnéztem a 2015-ös fotótáramat és felidéztem néhány dolgot….Minden most is – talán még jobban- aktuális….. 2015-ös ottlétemkor Dél-Bangladesben rohingya menekülttáborokban jártam, beszéltem az emberekkel: megtudhattam, hogy nem lehetett állampolgárságuk, házuk és vagyonuk odaát. Szisztematikusan erőszakot alkalmazva elüldözték őket Rakhine állambeli (Mianmar) falujukból. Gyakran a falukat felgyújtották. Rakhine államban többször összecsapott a buddhista és a muszlim közösség. Feszültségek voltak Bangladesben is amikor vandálok Ramu nevű faluban több buddhista templomot és könyvtárat felgyújtottak……Banglades a ramu-i tragédia után templomokat épített a buddhista kisebbségnek. Megnéztem azt a helyet…… a történet a megbocsátás, a kéznyújtás, nagylelkűség, a testvériesség szimbóluma. Nemes gesztus volt. Vajon Mianmar mikor kér bocsánatot az elüldözött százezrekért..?

De mi a probléma oka ?..Hiszen Buddha is és Mohamed is a békére, türelemre, testvériességre alapozta gondolatait és tanítását…..És mit segíthet egy keresztény ember egy ilyen konfliktusban ?

Egyszer Banglades Miniszterelnök Asszonyával is beszéltem a történtekről. Elmondta, hogy 1971-ben együtt küzdött és adta vérét Banglades függetlenségéért muszlim, keresztény, hindu és buddhista, és azt szeretné, hogy a jelenben is bármely vallású állampolgár együtt küzdjön azért, hogy az országban megszűnjön az éhezés és a szegénység, mely édesapja, az államalapító Banglabandhu álma volt…..

Beszéltem az egyik legfőbb Bangladesi buddhista vezetővel, Satyapriyo Mahathero-val arról, hogy miként lehetne megoldani az ottani menekültkérdést és elérni a térségben a békét… “Let the flame of violence be extinguished and the world be in peace by your message “

Milyen tragédia kell még megtörténjen, hogy feleszméljen a világ és tartós megoldás legyen az évek óta fokozódó problémára ?

Az egykori Burmából csónakokra szálló, éhen-szomjan, remény nélkül a tengeren hánykolódó vagy naponta Bangladesbe menekülő ezrek kálváriája, és a határvidéken talált tömegsírok által keltett döbbenet külföldön az elmúlt években (itthon az elmúlt napokban) reflektorfénybe állította egy elfelejtett, kallódó nép, a rohingyák tragédiáját. De lehet, hogy a korábbiakhoz hasonlóan kis idő múlva már megint kevesen törődnek majd ezzel a szülőföldjén üldözött, gyakran megvetett kisebbséggel. (PG)

Video illusztráció a CNN-től itt:

Fotók: Pataki G. (Canon D50), kivétel 3. és 4.

Feliratkozás új bejegyzésekre

Thanks for subscribing!


error: Szerzői jogvédelem alatt álló tartalom.