vissza a bejegyzésekhez

Gyógyítás vagy szépítés? A plasztikai sebészet és története. Gondolatok a plasztikai sebészetről.

Cikkek 2018. április 15.

Az M5 (Magyar Televízió 5. csatorna) Mindenki Akadémiája című műsorának felkérésére állítottam össze ezt az anyagot 2017. nyarán, amelyben ismertetem a szakmámat, a plasztikai sebészetet – a sebészet, vagy tágabb értelemben az orvoslás egyik ágát. A műsor 2017. szeptember 17-én került rövidítve adásba, és a felvétel ITT tekinthető meg.

Gyógyítás vagy szépítés? Gondolatok a plasztikai sebészetről
(dr. Pataki Gergely)

Az előadás bevezetője

Azért választottam ezt a hivatást, mert rajta keresztül sokat lehet segíteni az emberek testi és lelki helyreállításában: tevékenységünkkel, a plasztikai műtétekkel a páciensek életminőségét javíthatjuk.

Szeretnék bemutatni a plasztikai sebészet múltjából néhány emléket, majd a szakma pilléreit, illetve érinteni a szakma jövőbeli lehetőségeit, valamint korlátait.

A plasztikai sebészet minden ága, változó mértékben, de az emberi testen belül a forma és a funkció harmóniájának helyreállítására törekszik, célja a teljes helyreállításon keresztül a páciensek életminőségének javítása. (Kapcsolódó cikkünk: Mi a különbség a szépészeti és a helyreállító plasztikai műtétek között?)

Ahogyan segítség az, ha az összenőtt ujjakat szétválasztom, hogy a kisgyerek jobban foghasson, a plasztikai sebész nézőpontjából funkcionális javulás az is, ha a páciense szebbnek, értékesebbnek tartja magát, ha meg van elégedve a kinézetével, tehát javul az életminősége. Tudunk segíteni azoknak az embereknek, akiknek a munkájuk szempontjából nagyon fontosak a tökéletes testarányok, a tökéletes külső. És azoknak is, akiket a sors annyira előnytelen adottságokkal áldott meg, hogy ettől létükben bizonytalanok, és így nehezen vagy egyáltalán nem tudnak maguknak párt találni, érvényesülni.

Sok ember, ha szebbnek, jobbnak tartja a külsejét, értékesebbnek tartja önmagát is, és javulnak a társas kapcsolatai.

„Ép testben ép lélek” – mondták az ókori rómaiak is

Bár a plasztikai sebészet szó a görög “plasztikosz” szóból (azaz „formázni” vagy „formát adni”) származik, a modern plasztikai és helyreállító sebészet igazi eredete még ennél az archaikus nyelvi gyökérnél is messzebbre nyúlik vissza a múltban. Orvostörténészek szerint a plasztikai sebészet alapjait és kialakulását egészen az egyiptomi korai papírusztekercsekig, és az ősi indiai szanszkrit írásos emlékekig nyomon lehet követni.

Ezek a korai hindu szövegek, amelyek valószínűleg több mint 2600 évvel ezelőtt íródtak, részletesen írnak például az orr-, fül- és ajakrekonstrukcióról, a szabad bőrátültetésekről, és sok 2000 évvel később újra felfedezett plasztikai sebészeti technika alkalmazásáról is.

Sushruta Ayurvédája az arab világ segítségével Európába is eljutott.

Abulkasis egy Andalúziában élt arab orvos, sebész. 30 kötetes könyvsorozatában ő írta le elsőként a méhen kívüli terhességet, egyes véralvadási zavarok öröklődését, továbbá a vállficam helyretételét is a ma Kocher nevéhez is kötődő módon. Több mint 200 műszert alkotott, műtétei között leírta a férfi mell elnőiesedésének műtétjét.

A középkorból a teljesség igénye nélkül megemlíthetjük, hogy Gaspare Tagliacozzi „De curtorum chirurgia per insitionem” című műve adott átfogó képet a szakmáról.

Ugorjunk a 20. századra!

A Poroszországban tevékenykedett Joseph a modern rekonstrukciós műtétek egyik nagy újítója volt, aki számos esztétikai műtétet leírt és finomított, beleértve az esztétikai orrplasztikát és egyes mellplasztikákat is. Megértette és leírta, hogy a esztétikai-kozmetikai sebészet, bár nem fizikai szükségszerűség, indikált műtét lehet, mert pozitív hatással van a páciens „szellemére, személyiségére és szerepére a világban”.  Az orrplasztika úttörője volt.

Sir Harold Gilliest (1882 –1960) modern plasztikai sebész atyjának tartjuk, nevéhez fűződik a nyeles-hengerlebeny arcrekonstrukció, a végtag-visszavarrás, az esztétikai sebészet, valamint a nemi szervek helyreállító műtétei. Gillies új-zélandi. Londonban telepedett le, 11 ezer helyreállító műtétet végzett kollégáival az első világháború sérült katonáin. Komoly magánpraxisa is volt.

A plasztikai sebészet magyar megalapozója: Lumniczer Sándor sebész és szülész, a szabadságharc alatt hadisebész volt. Az igazgatása alatt levő II. számú Sebészeti Klinikán vezették be először az antiszeptikus sebkezelési eljárást hazánkban. 1844–ben adta ki az első magyar plasztikai sebészeti könyvet az „Értekezés a képlő sebészetről” című szakkönyvet. Ebben számos ma is érvényes plasztikai sebészeti műtéti alapelvről írt.

Balassa a korszerű magyar sebészeti oktatás és gyakorlat megteremtője. Az éterrel való narkotizálás meghonosítója. Az elsők között alkalmazta Európában az általános érzéstelenítést. Úttörő jelentőségű a hasi sérvekről szóló munkája. Korszakalkotóan új megoldásokat alkalmazott plasztikai műtéteiben. Korát megelőzte a hűtés alkalmazásával a sebészeti gyógykezelésben. A legnagyobb kitüntetésszámba ment, amikor Erzsébet királyné (Sissy) őt választotta magyar orvosául.

A plasztikai sebészet új korszaka

Pólya Jenő 1905-től a Szt. Margit, 1910-tól 1940-ig a Szt. István kórház osztályvezető sebész főorvosa lett. Izomlebenyek és az orrszárny-szájzug lebeny első használója. Sebészi pályafutása során egyebek között a hasi, a plasztikai és az idegsebészet, valamint a sebészeti anatómia tárgykörében is elmélyülve számos értékes tudományos munkát publikált magyar és külföldi lapokban egyaránt. Munkássága maradandó nyomot hagyott a sebészeti szakmában. A gyomorcsonkolásos műtétek egyik leggyakrabban végzett típusát a világ nagy részén ma is Pólya-műtétnek nevezik (Reichel-Pólya műtét). Családja nyomása ellenére a második világháború vészterhes ideje alatt Magyarországon maradt, családját kimenekítette, de neki a vészkorszakban nyoma veszett.

Pólya doktor pályafutásának mérföldkövei:

1911-ben a világon az első közölt bőrizom-lebeny leírója (Masseteren ülő bőrlebeny áthatoló bucca pótlásra)

1908. és 1919. között „ontja” a kreatív plasztikai műtéteket.

Gyakrabban publikált angol és német szaklapokban. Szinte egész munkásságának elismerése volt az, amikor 1938-ban Amerikába hívták előadó körútra. Az Amerikai Sebésztársaság nagygyűlésén 1939 októberében Philadelphiában és másutt is előadást tartott, az American College of Surgeons pedig tiszteletbeli tagjává választotta. Több egyetem tanszékvezetőnek hívta meg, ő azonban a felkínált ajánlatokat köszönettel elutasította, és visszatért hazájába

1941-ben adta ki „Az orvostudomány regénye” című több mint 600 oldalas könyvét, mely az egyetemes orvostörténet összefoglalása. Ebben írja: “Az orvostudomány fejlődése szoros viszonyban áll az emberi szellem haladásával, s így minden korszak orvosi tudománya az illető kor kultúrájának függvénye.”

A háború utáni időszakban két plasztikai sebész nevét kell megemlíteni a teljesség igénye nélkül: Érczy Miklósét és Zoltán Jánosét. Az először 1955-ben kiadott Érczi-Zoltán plasztikai sebészet és műtéttan könyv az elmúlt években is jó segítség a magyar plasztikai sebészeti szakvizsgához.

Zoltán önálló munkája a Cicatrix Optima 1974-ben jelent meg először. A könyv egyik legnagyobb szakmai elismerése volt, hogy a rohanó és fejlődő világunkban 1997-ben 23 év után változatlan utánnyomásban ki lehetett adni a „Cicatrix Optima”-t, mert akkor is ugyanúgy alapmű, mint volt 1974-ben (!). Angol, német, orosz kiadások is születtek. 1997-ben Rio-i ösztöndíjam abszolválásakor a világ egyik leghíresebb plasztikai sebészet Ivo Pitanguy professzor úr is levette Zoltán Professzor könyvét a polcáról és azt mondta, hogy sokat tanult belőle. Féltve őrzöm én is általa dedikált példányomat.  Az amerikai Aesthetic Plastic Surgery c. szaklap egyik 1985-ös évfolyamú kiadásában komolyan méltatták a „Bőrátültetés Atlasza” című művét. (Atlas of Skin Repair).
Zoltán János négy társaság tiszteletbeli tagja, az olasz, a német és a japán plasztikai sebész társaságé, továbbá a német szájsebész és maxillofacialis társaságé, három nemzetközi szaklapnak volt szerkesztője.
1976.-ban magyar sebész számára legnagyobb kitüntetésként megtarthatta a Balassa-emlékelőadást és megkapta a Balassa-emlékérmet.
A legjelentősebb nemzetközi elismerése, hogy 1986-ban Los Angelesben megtarthatta az amerikai plasztikai sebészet legnagyobb kitüntetését, a Maliniac-emlékelőadást (az európai plasztikai sebészek közül a svájci Obwegeser után másodikként).
1992-ben a Német Plasztikai Sebészeti Társaság éves gyűlésén Berlinben az egyik legnagyobb elismerésnek számító Dieffenbach-emlékplakettet kapott.

Zoltán professzor a magyar plasztikai sebészet egyik – ha nem a legfőbb -atyja: a magyar plasztikai sebészet nem tartozna a világ élvonalához, ha oktató és szervező munkája révén idejekorán nem kovácsolja össze a sokféle ambíciójú szakmabelieket.

Mire képes a plasztikai sebészet?

Ma már szabadon ültethetünk más testtájakról komplex szövetrendszereket nagy szövethiányokra, sebek pótlására, pl. daganatok eltávolítása utáni vagy balesetből eredő szövethiányok pótlására.

Az ajakhasadékok zárása is a plasztikai sebészet feladata – minél korábbi időszakban –, és korrekciók is ide tartoznak a kis páciensek fejlődése során. Magyarországon társszakmáink, a szájsebészet, fül-orr-gégészet és az arc-és állcsont sebészet is közreműködnek a hasadékok (ajak-, szájpad-, és archasadékok) műtéteiben.

A mellaszimmetriák terápiája nagy kihívás, az individuális mérlegelés a legfontosabb a terápia kiválasztásánál.

Az alábbiakban két fiatal pácienst mutatunk be, jelentős pozícionális és méretbeli emlő asszimmetriával, mint kiindulási állapot. Az első páciensnél egy műtéttel, a bal oldali alulfejlett emlőt sajátzsír-visszatöltéssel alakítottuk a jobb oldalihoz hasonlóvá.

Gyermekeknél, fiatal felnőtteknél megfigyelhetjük a készített rajzaik alapján is az énkép drasztikus javulását a műtét hatására.

A második páciensnél Poland-szindrómát diagnosztizáltunk: komplett jobb oldali mellhiány (Poland- szindróma), mellizom-alulfejlettséggel, ellenoldali „csőmell” túltengéssel. A jobb oldali emlőbe került egy ülésben a combokról és a deréktájékról származó speciálisan kezelt mikrostrukturális saját zsír, amellyel MRI-vel is (bal oldali kép) igazolhatóan nagy arányban tapadt meg a zsírszövet. Néha több optimalizációs lépésből állnak ezek a műtétek. Műtétsorozattal, több lépésben a ki nem fejlődött, vagy alulfejlett emlők sajátzsír-visszatöltéssel alakíthatóak ki. Az elért eredmények MRI-vizsgálatokkal követhetőek.

A páciensnél különböző méretű kohezív szilikongél emlőimplantátumok behelyezésével törekedtünk a szimmetriára, amelyet az egyik oldalon sajátzsír-visszatöltéssel, az ellenoldalon pedig felvarrással tovább finomítottunk.

Miért szép a szimmetria?

Vannak bizonyos arányok – pl. a szimmetria –, melyeket sok ezer évvel ezelőtt szépnek találtunk, és jelenleg is szépnek látunk. Génjeinkben van a szimmetria keresése. Ha egy szép arcról eltüntetjük az aszimmetrikus részeket, az arc még vonzóbbá válik.

A szimmetriával olyan jellemzők áll­nak szoros kapcsolatban, mint a fejlődési stabilitás, az ellenálló képesség és a termékenység. A természetben a szimmetria a nyugalom, az ergonómia, az ésszerűség, a stabilitás kifejeződése. Az élővilág egyedeinek jelentős része valamilyen szimmetria szerint építi fel testét. A bioszféra a különféle lehetséges szimmetriatengelyek, tükrözési pontok, síkok felhasználásának gazdag tárháza.

A szimmetriának a földi élővilágban tapasztalt dominanciája elgondolkodtató, lehetséges okaként a könnyebb mozgást tételezik fel, mint mindenfajta szimmetrikus élő szervezet létrejöttének eredő okát. Az emberiség domináns csoportjai a természettől ellesett szimmetriát tarthatták kezdettől fogva harmonikusnak, szépnek. A női arc szimmetriája mindig is fontosabb volt, hiszen a férfiak arcát évtízezredekig szakáll takarta.

Mennyire van benne génjeinkben a szépség keresése?

Kutatások igazolják, hogy már 14 órával születés után az újszülött hosszabban néz szép arcokról készült fotókra, mint a kevésbé szép arcokat ábrázoló fényképekre.

Egy másik emberi szépség és annak hatásait vizsgáló kutatássorozatban gyerekek szavaztak arra, hogy a hasonló korú 1 182 gyermekből ki lesz sikeres a tanulmányi eredményben. A szép, szimpatikus vonásokkal rendelkező gyerekek 74%-ánál, míg a kevésbé attraktív gyerekek 26%-ánál szavaztak a jó tanulmányi eredményre.

Gyakran mondják, hogy a szépségideál folyamatosan változik! Felvetik például, hogy a milói Vénusz most ugyan kinek tetszene?

Nem egészen így van, mert ha például Nofretete ókori egyiptomi királyné halotti maszkjának sziluettjét és a róla készült műalkotásokat összehasonlítjuk Penélope Cruz arcával, alig találunk az arc szimmetriájában, az arc vonalaiban, arányaiban valami eltérést.

Ez azt jelenti, hogy 3-4 ezer éve alig változott a szépségideálunk – ez a természetes arányokra, vonalakra vonatkozik. Persze, változás azért van. Most olyan korszakban élünk, hogy a nők úgy festik ki magukat, hogy a szemöldök ív belülről felfelé, majd kifelé emelkedik.

Marilyn Monroe-é vagy Gábor Zsazsáé még félkörív volt. Az elmúlt évek szépségkirálynői szinte kivétel nélkül belülről kifelé fokozatosan emelkedő szemöldökkel vannak megáldva. Az enyhe változást a média és változó szokásaink magyarázzák. Vannak földrészenkénti szépségideálok is: Európában a mell, Afrikában a fenék, Ázsiában a szem és az orr igen hangsúlyos.

A mell „egyszerű” alulfejlettségének és kismértékű aszimmetriájának korrekciója jellemzően anatómiás (csepp formájú) szilikongél töltésű mellimplantátummal történik.

Az ideális mell

  • Szimmetrikus
  • Heg és bőrelváltozásmentes
  • Mell meridián:  felette a mell 45 %-a, alatta az 55 %-a.
  • A mellbimbó felfelé 20 fokos szöget zár be a meridiánnal, kifelé 5 fokkal divergál.

A kreativitás szerepe: a plasztikai sebészet így a mellplasztika is igen nagy kreativitást, jó szemmértéket és művészi vénát is igényel. Erre képezni kell magunkat. A mellnagyobbítás az esztétikai sebészethez hasonlóan a tudomány és a művészet közötti hídon helyezkedik el. A kevesebb sokszor több; pl. egy tökéletes alakú mell nagyobbnak látszik, mint egy valójában nagyobb, de nem megfelelő arányú és formájú mell.

Az égési sebészetről

Az égés az egyik legborzasztóbb baleset, ellátását plasztikai sebészek végzik, mivel a legnagyobb fokú szöveti ismereteket igényli a terápia meghatározása. Az égési helyreállítás során gyakran bőrátültetést alkalmazunk. Ma már a modern égési terápiáknak köszönhetően lehetőség nyílik 90%-os égettek megmentésére is.

A kézsebészetről

A kéz 600 finom apró képlet, csúszófelszínek rendszere. A kézsebészet Magyarországon önálló szakma. A kézsebészet fejlődése és a plasztikai alapelvek alkalmazása is új technikákat szült.

A gyermekplasztikai sebészet

A gyermekplasztikai sebészet „gyermekspecifikusan” a plasztikai sebészet mind az öt pillérét, a klasszikus 4 alappillért, de az 5. pillért, a regenerációs medicinát is tartalmazza. Fontos a műtéti ellátásnál és a rehabilitációnál az az alapelv, hogy „a gyermek nem kis felnőtt”, speciális minimál invazív technikákra van szükség, és a különböző korcsoportok individuális gyógyhajlamát maximálisan figyelembe kell venni. A gyermekek regenerációs képessége a korai időszakban a legjobb, így számos fejlődési rendellenesség, betegség műtéti megoldása egyre progresszívabban korábbra tolódik.

 Karitatív helyreállító sebészeti missziók, az első magyar alapítású plasztikai sebészeti misszió

A missziós orvoslás során az plasztikai sebészet mind az öt pillérét, a klasszikus 4 alappillért, de az 5. regenerációs medicinát is műveljük – gyakran az optimálisnál rosszabb körülmények között.

Összefoglalásképpen elmondható, hogy a plasztikai sebészet egy nagy kreativitást igénylő, multidiszciplináris szakma a 21. században.

De csak plasztikai sebészet szakvizsgával művelhető, mely hosszú tanulás és gyakorlati idő után szerezhető meg!

Mi jellemző a modern plasztikai sebészetre?

  • Integráló szakma
  • Kutató és fejlesztő szakma
  • Innováció
  • Regeneráció, rejuvenáció
  • Testi-lelki rehabilitáció és szociális reintegráció
  • Semmilyen szempontból  nem különválasztható a helyreállító és az esztétikai sebészet
  • Együttes cél = jobb életminőség elérése a páciens számára

Ez a gyönyörű szakterület – a plasztikai sebészet – rengeteg innovatív erőt mozgat, és óriási fejlődést generál az orvostudományban. A plasztikai sebészet az orvoslás egyik leggyorsabban fejlődő tudományága is egyben: az eszköztárak fejlesztése mellett a sebgyógyítás, a szövetregenerálás területe jórészt a plasztikai sebészek tapasztalatain alapulva lendül tovább. Ma már komoly eredményeket értünk el a szövetpótlás területén, képesek vagyunk például saját szövetekből egy daganatos emlőt forma és méretazonosan helyreállítani.

Már azt is látjuk, hogy a jövőben saját vagy tenyésztett sejtekből fogunk „előállítani” teljes értékű szöveteket.

A mikrosebészet, a regeneratív medicina és a géntechnika fejlődésével pedig nagyon sok betegségen, sérülésen tudunk majd segíteni. Ez a szakma teszi lehetővé az elvesztett testrészek, például a fül, az orr pótlását is.

Mi lehet a plasztikai sebészet jövője a (számunkra) távoli jövőben?

A következő évezredben – kozmikus „utazásunk” következő állomásaink során – pedig a földön kívüli emberi kolóniák létrehozásakor, utódainkra leselkedő számos génkárosító és szövetkárosító ártalom hatásainak kiküszöbölésében és helyreállításában tud majd az elmúlt évezredek plasztikai sebészeinek tapasztalata a legújabb kutatási eredményekkel együtt segíteni.

Ebben az évszázadban, sőt az eljövendő évezredben sok mindent tudunk majd „megjavítani”, és egyre tökéletesebben; a forma és a funkció egységének helyreállítása érdekében. Vélem, hogy nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy genetikai kódunk létrehozója nyilván azzal a céllal kódolta belénk ezeket a lehetőségeket, hogy azt maradéktalanul az emberiség javára használjuk és jót alkossunk általa.

Köszönöm szépen a figyelmet!

Az előadásról készült felvétel

(Írta: dr. Pataki GergelyAz előadásban bemutatott fotók és ábrák többsége saját fotó és ábra  ahol nem, ott külön jeleztük.)


Feliratkozás új bejegyzésekre

Thanks for subscribing!


error: Szerzői jogvédelem alatt álló tartalom.