Folyadékgyülem a mellben

2018-01-18

Tisztelt Doktor Úr! Egy olyan problémával fordulok Önhöz,mely már hónapok óta vissza-visszatérö fájdalommal s nyomásérzettel felgyülemlik a folyadék az egyik mellemben. 20 hónapja estem át az augmentáción, izom alá, csepp formájú 315 Politech implantátum került be, a féléves s egyéves kontrollon is minden rendben volt. Kb. Fél éve volt az elsö folyadékgyülem, sajnos azóta néhány havonta újra visszatér, s közben a tok is egyre keményebbé vált. Jelenleg ott tartunk,hogy egy drénbeültetéssek lecsapoljuk a folyadékot,mintavétel s antibiotikumos kezelés is követi azt, s meglátjuk, szükséges-e a mütéti beavatkozás ill. A tok eltávolítása. Az orvosommal bizalommal kezeljük a dolgot,mégis másodvéleményre lenne szükségem, mivel a korábbi bejegyzései közt egy hasonló esetröl olvastam. Az érdekelne, vajon megoldható-e a lecsapolással a probléma, vagy mindenképp szükséges a mütét? Az esztétikai része már teljesen hidegen hagy a dolognak, csupán az egészségem érdekel, mivel sajnos a folyamatos felgyülemlett folyadék miatt korlátozva érzem magam a munkámban s a mindennapokban is. Válaszát elöre is köszönöm ! Üdvözlettel, Zsuzsanna


PMA

Kedves Hölgyem !

Kismértékű, az implantátum mellett elhelyezkedő folyadék normális lehet az olyan implantátumok esetében (a jelenlegi implantátumok többsége), melyek nem tapadnak ki környezetükhöz, azaz a körülöttük képződött tokhoz. A kismértékű, változóan viszkózus folyadék lubrikál (síkosít) az ízületi folyadékhoz hasonlóan.  Ez a pár köbcentinyi folyadék véletlen lelet is lehet egy rutin ultrahang (vagy MR) vizsgálaton, mely néhány milliméteres sávként jelenik meg a felvételeken. Értékelni ezen kis mennyiségű folyadékot csak a klinikai tünetek, klinikai állapot függvényében szabad. Ha nem nyomásérzékeny a mell és nincs semmilyen gyulladásos jel, tünet, akkor a rendszeres és életkornak megfelelő kontrollvizsgálaton kívül nincs teendő.

Az Ön esetében azonban komolyabb tünetek vannak, ezért Pataki doktor úr teljes mértékben egyetért a kezelőorvosával, hogy cselekedni kell.

Az ok a következő: Nagyon ritkán a mellimplantátum körül, a mellben a kötőszövetes tokban több hónappal (de akár több évvel később) folyadék alakul ki. Ez egy savós folyadékgyülem melynek a szakirodalomban elterjedt megnevezése szeróma, vagy késői szeróma (ang: seroma, late seroma). Nagyobb folyadékgyülemet tapintással is lehet érezni, ha kisebb mértékű, akkor csak ultrahang vagy MR vizsgálat mutathatja ki. A kis szerómát nem szokták eltávolítani, általában felszívódik magától. Antibiotikumos gyógyszert adunk. Általában hosszabban mit egy hét. A nagyobb folyadékgyűlem eltávolítása és speciális vizsgálata szükséges lehet.

Pataki doktor véleménye a mellimplantátum körül az implantáció után hónapokkal, vagy évekkel kialakuló „késői” savós folyadékgyűlemről, folyadékképződésről, a szerómákról a következő:

Késői szerómákat, bármely típusú implantátum után infekciónak (bakteriális, esetleg gombás, ill. virális kórokozó által keltett gyulladásnak kell tekinteni, mindaddig ameddig ennek az ellenkezőjét nem tudjuk bizonyítani. Nem ritka sajnos, hogy húgyúti infekcióból, hüvelygyulladásból, fogínyműtétnél, egyéb fogászati- szájsebészeti, de akár bármilyen egyéb gócból a mellimplantátum körül folyadékgyűlem keletkezik. Egy baktérium bármikor bekerülhet a véráramba, lerakódhat és úgynevezett biofilmet képezhet egy implantátum felszínén (mellben, szívsebészeti söntön (shunt), vagy ízületi protézisen is). Ezt a biofilmet adott esetben a szervezet Önmagától nem tudja eltávolítani, az abban élő baktériumok pedig egy bonyolult mechanizmuson keresztül arra késztetik a szervezetet, hogy folyadékot termeljen. Fogkőtisztításnál például ezért fontos megelőzési lehetőség (mármint az implantátumon történő bakteriális kolonizáció szempontjából), ha antibiotikumot adunk. Bármilyen góc szanálása és antibiotikumos kezelése is ezért elengedhetetlen implantátumot viselő hölgyek esetében.
Az implantátumok körül keletkezett szerómáknál nincs köbe vésett terápiás javaslat, vagy protokoll. Pataki doktor pacientúrájában rendkívül kevés szeróma tapasztalható, de tanácsot adunk más páciensének is, illetve a kollégák megosztják tapasztalataikat egymással. Ezek alapján mi jelenleg az alábbi eljárásokat követnénk.

Véleményünk szerint a nagyobb mennyiségű folyadékgyülem (50 cc felett)  esetében ultrahang, vagy MR vizsgálat után tompa kanüllel, vagy szilikon drénnel helyi érzéstelenítésben folyadék mintavétele javasolt : bakteriológiai mintavétellel/tenyésztéssel (gombára és atípusos mycobacteriumra kiterjedően) és citológiai vizsgálatta (sejtszintű vizsgálata a folyadéknak pl. daganat kizárására). Ezt követően kezdendő meg egy empírikus (feltételezett kórokozóra legnagyobb valószínűséggel hatásos) antibiotikum kúra. (7 -21 napig). Ezt követően utánkövetés javasolt, illetve eljárás az alábbiak szerint.

A fizikális vizsgálattal és ultrahanggal kimutatható – akár panaszt okozó, akár néma folyadékgyülem esetében amennyiben a mennyiség kevés (kevesebb mint 50 cc) antibiotikum kúra kezdendő a fentiek szerint. 2 hét alatt nem szűnő folyadékgyülem esetében a folyadék lebocsátása javasolt a fentiek szerinti bakterológai és citológai vizsgálattal. Adott esetben a drént bent hagyjuk néhány napig. Nagyon ritkán (steril-zárt rendszerű) antibiotikumos átöblítés mellett dönthetünk. Amennyiben a bekteriológiai és citológiai vizsgálat eredménye negatív, sajnos az sem jelenti azt, hogy nincs baktérium az implantátum környezetében, amennyiben a tünetek és a panaszok nem múlnak.

Visszatérő, vagy nem múló folyadékgyülem esetén az implantátum körül egyéni mérlegelés szükséges a páciens általános állapotának, speciális szöveti tulajdonságainak, az implantátum texturáltságának és méretének, valamint a kórlefolyásnak a függvényében, hogy milyen módon lépünk tovább a gyógyítás lépcsőfokain. További lehetséges alternatívák:
–    A szeróma ismételt lebocsátása történhet sebészi, minimálinvazív módon szövettani mintavétellel ( az ismételt bakteriológai vizsg. és citológai mellett) és az implantátum üregének speciális átöblítése, tisztítása történhet az implantátum helybenhagyásával. (implantátum megtartó műtét/kísérlet)
–    Drénbetétel szinte mindig szerencsés, esetleg szívó öblítő drain behelyezése lehetséges
–    Az implantátum kivétele történhet. Kivett implantátumot nem szabad visszahelyezni!)
–    Az implantátumot lehet azonnal másik (új) implantátummal pótolni, itt felmerül, hogy másfajta bevonatút használunk
–    Az implantátum kivételét követően dönthetünk úgy is, hogy 3-6 hónapig nem kerül vissza új implantátum a vélhetően fertőzött sebüregbe. Ilyenkor a sebüreg vákuumos drenálása szükséges legalább 3-5 napig véleményünk szerint.

Sajnos az elhúzódó kezelések és az elhúzódó gyulladásos reakció fokozhatja a tokzsugorodás kialakulási esélyét. Amennyiben tokzsugorodást észlelünk a tok kiterjedt 3D architekturális plasztikája (minden irányban történő felszabadítása és bemetszése, tágítása) szükséges lehet, de dönthetünk a tünetek függvényében a tok teljes eltávolítása mellett is, amennyiben a szöveti tulajdonságok azt megengedik.

Összefoglalásképpen és általános javaslatként újra ismételjük, hogy annak feltérképezésére, hogy mi lehet az alapprobléma és mi a teendő: keresse fel plasztikai sebészét és együtt döntsenek. A leírtak alapján teljesen jó úton járnak plasztikai sebészével, Ő összetetten átlátja az egész kórlefolyást, így a legjobb döntést tudják meghozni.

 

Zita

dr. Pataki Gergely plasztikai sebész asszisztense

 Do NOT follow this link or you will be banned from the site!
error: Szerzői jogvédelem alatt álló tartalom.