Hónalji mellnagyobbítás izombőnye alatt kerek implantátummal, vagy kisméretű, magas, vagy extra magas projekciójú, csepp alakú implantátum, részlegesen mell alatti redőben történő behelyezésével és belső felvarrással?

2017-10-03

Kedves Doktor úr! Szeptember elején voltam a doktor úrnál mellnagyobbítással kapcsolatban konzultáción. Akkor abban maradtunk, hogy ha sor kerül műtétre, akkor csepp alakú (horizontálisan ovális?, azaz szélesebb, mint magas) texturált felszínű implantátum kerülne beültetésre (kb 220-240 cc), mell alatti behelyezéssel, félig izom alá. Illetve a bal mellemet egy kicsi megereszkedés miatt néhány belső öltéssel fel lehetne varrni. A konzultáció nagyon részletes és meggyőző volt, szinte minden kérdésemre választ kaptam, és igen eltökélten távoztam a rendelőből :) Viszont -"házi feladatként"- abban maradtunk a Doktor úrral, hogy - mivel azt korábban is terveztem - elmegyek még egy konzultációra egy kollégájához. Ma voltam nála, (és semmi jelét nem tapasztaltam annak a negatívumoknak, amelyeket az interneten olvastam róla:)), ő is részletesen elmondott mindent, viszont kicsit más műtéti megoldást javasolt. Szakmailag nem tudom megítélni a különbséget, viszont nekem szimpatikusabb az Ön által felvázolt megoldás. A kérdéseim ezekkel a különbségekkel kapcsolatosak: Amit ő javasolt: félig izom al helyezett kerek implantátum vagy izombőnye alá helyezett implantátum - ezt nekem kellene eldöntenem. Az izombőnye alá helyezést azért javasolta, mert ha nem is versenyszerűen, de heti háromszor teniszezek, és szerinte ez implantátum gyűrődést okozhat, ha izom alá helyezi. Mivel kerek implantátumról van szó, nem mell alatti redőnél helyezné be, hanem hónaljnál.. A mell alatti vágást azért nem javasolná, mert szerinte nem garantálható, hogy a vágás a későbbi mell alatti redőbe kerül és nem fölé. Arra kérdésemre, hogy miért nem csepp alakút javasolt, azt mondta, hogy a kicsi megereszkedés miatt ennél a formánál tovább ereszkedne a mellem, illetve fekve nem lenne természetes formájú. Ilyen kételyem nincsen, csepp alakúval - ahogy önnel a konzultáción beszéltük - felül egyenes, alul teltebb mellem lehetne, és nem kezdődne túl magasan a mellem, hanem inkább a mellbimbótól lefele és oldalra nőne. Tehát a leginkább a teniszezés kérdése aggaszt, hogy a doktor úr által előírt szünet (tudom, több hónap is lehet) után tudom-e folytatni a mostani intenzitással (heti 3X a korombeli nem versenyző nőknél kicsit erősebb edzés:)), ha izom alá kerülne az implantátum. Illetve tényleg előfordul, hogy a műtéti heg nem a mell alatti redőbe kerül? Előre is nagyon köszönöm a válaszát. Üdvözlettel, Emese


dr. Pataki Gergely

Kedves Emese!
Köszönöm szépen levelét ! Véleményem szerint egy részlegesen izom alá helyezett magas, vagy extra magas projekciójú, csepp alakú implantátum, mell alatti redőben történő behelyezésével és belső felvarrással lehetne optimalizálni, szimmetrizálni, nagyobbítani és korrigálni a megereszkedést.

Örülök, hogy a konzultáción szinte minden kérdésére választ kapott, eltökélt vagyok abban, hogy a “szinte” szóból “minden” legyen.  🙂 Köszönöm, hogy komolyan vette a “házi feladatot” és elment még egy konzultációra a másik kollégához. “Több út vezet Rómába” és a plasztikai sebészetben is több út vezethet egy szép és tartós eredmény kialakításához. Az utakat a kollégák egyéni szakmai tapasztalatai dominálják, ez változatos és az sem biztos, hogy ugyanazon technika más plasztikai sebésznél ugyanazt az eredményt hozza; ráadásul ez páciens függő is, az sem biztos, hogy egy plasztikai sebész által végzett ugyanazon műtét két különböző szövetekkel és anatómiával rendelkező páciensen ugyanazt az eredményt adja.

“Szakmailag nem tudom megítélni a különbséget, viszont nekem szimpatikusabb az Ön által felvázolt megoldás.”

Szakmailag mindkét megoldás elfogadott, én Önnek az alábbi (illetve a konzultáció javasolt) megoldást javaslom, mert én ezzel tudok Önnél biztonságosan optimális eredményt biztosítani.

“A kérdéseim ezekkel a különbségekkel kapcsolatosak:
Amit ő javasolt: félig izom al helyezett  kerek implantátum vagy izombőnye alá helyezett implantátum – ezt nekem kellene eldöntenem. Az izombőnye alá helyezést azért javasolta, mert ha nem is versenyszerűen, de heti háromszor teniszezek, és szerinte ez implantátum gyűrődést okozhat, ha izom alá helyezi.”

Véleményem és tapasztalatom szerint egy 220-240 ml-es anatómiás (felső pólusán lapított) implantátumnál, mely részben izom alatt van még nem hatnak annyira az izom erők, hogy kimozdítaná, vagy gyűrődést okozna egy magas kohezivitású implantátum esetén, ellenkezőleg, azt stabilizálhatja. Nagyobb implantátumnál (400 ml felett biztosan) megfontolandó lehet egy élsportolónál vagy pl. egy fittness modellnél az izombőnye alá való beépítés, de nem feltétlenül textúrált implantátummal, hanem polyurethan implantátummal javasolnánk ezt. Vékony szövetekkel rendelkező hölgyeknél az eredmény sokkal természetesebb lesz, ha anatómiás implantátumot választunk, de ebben a pozícióban (izom felett, izomhártya alatt) is elsősorban polyurethan felszín jön szóba. Önnél még a megereszkedés miatt javasol “belső felvarrás” elvégzésére is akkor nyílik csak lehetőség, ha az implantátum izom alatt van (részlegesen). A plasztikai sebészek többsége igyekszik izom alá behelyezni az implantátumot, amelynek számos előnye van, többek közt, hogy az implantátum nem okoz idegentest-érzést, azt tapintással sem lehet megkülönböztetni az eredeti mirigy-állománytól.

“Mivel kerek implantátumról van szó, nem mell alatti redőnél helyezné be, hanem hónaljnál.. A mell alatti vágást azért nem javasolná, mert szerinte nem garantálható, hogy a vágás a későbbi mell alatti redőbe kerül és nem fölé.”

Annak ellenére, hogy mi is végezzük ezt a fajta megközelítést, a hónalj alatti redő sportolóknál általam kevésbé preferált behelyezési hely, mert a heg a karok feltartásával látható lehet, gyakrabban van hegburjánzás és fertőzés a hónalji baktériumok miatt. Szerintem helyes tervezéssel és kivitelezéssel jól biztosítható, hogy a metszés a későbbi mell alatti redőbe essen, legalább is nekünk ez a tapasztalatunk. Tehát amennyiben a műtétet precíz tervezés előzi meg , és megfelelően pozicionált a metszés, akkor a heg a mell alatti redőben fog elhelyezkedni. Ha nem is esik pontosan oda, hanem a mellredő felé esik kicsivel, akkor sincs olyan nagy baj. Ebből a feltárásból biztosítható legjobban az implantátum üregének a mell alsó pólusánál történő kialakítása, ráadásul kis megereszkedés esetén elvégzendő belső felvarrás ( a mellszövet és a bimbó szintjének zárt feltárásból történő az izom feletti pozícióoptimalizálása belső öltésekkel) is innen kivitelezhető korrekt módon a legkevesebb szövődményi lehetőséggel. A mellnagyobbítás során az implantátum behelyezésére valóban többféle lehetőség van, de a “mell alatti” behelyezési mód kevés kockázattal jár, a tejcsatornák és a mellmirigyek nem sérülnek, ráadásul nagyon esztétikus eredmény érhető el vele. Lehetséges az implantátum hónaljon keresztül történő behelyezése is, azonban ez a módszer külön megfontolást igényel.

“Arra kérdésemre, hogy miért nem csepp alakút javasolt, azt mondta, hogy a kicsi megereszkedés miatt ennél a formánál tovább ereszkedne a mellem, illetve fekve nem lenne természetes formájú.”

Mint írtam és mondtam, az Ön által vágyott forma, az Ön anatómiájánál elsősorban anatómiai implantátummal érhető el. Klinikánkon a legtöbb esetben az anatómiailag formázott implantátumot preferáljuk. Ennek oka, hogy többnyire ezzel a formával lehet elérni a legtermészetesebb hatást. A kohezív szilikongélt tartalmazó anatómiai implantátum biztos alátámasztást nyújt a szöveteknek a gravitáció ellen, és a mell saját rostjait megfeszítve konzervál is a megereszkedés ellen.

Véleményem és tapasztalatom szerint az anatómiai implantátumok által biztosított síkon (mely nem félgömb, hanem egy ferde lejtő) kisebb és lassabb megereszkedés várható, mivel a mellállományt jobb “vektorokkal” támasztjuk alá (ez elvileg egyszerű fizika, de nyilván térlátási is igényel ennek belátása). Fekve egy anatómiai implantátum nyilván jobban őrzi a természetes formáját, azaz a csepp, vagy anatómiai formát, de ha arra gondol, hogy fekve a szétterülő, vagy félgömb forma a természetesebb, akkor ez így igaz, de hozzáállás kérdése, hogy kinek mi a természetes, statikájában vagy dinamikájában.

“Ilyen kételyem nincsen, csepp alakúval – ahogy önnel a konzultáción beszéltük – felül egyenes, alul teltebb mellem lehetne, és nem kezdődne túl magasan a mellem, hanem inkább a mellbimbótól lefele és oldalra nőne.”

Teljesen jól megértette magyarázatom lényegét, ehhez szívesen mutatok ábrákat és előtte-utána fotókat is a második konzultáción. ( A megereszkedett és alsó pólusában megtágult bőrt egy alsó pólusában nagyobb térfogatú objektum tölt ki szebben)

“Tehát a leginkább a teniszezés kérdése aggaszt, hogy a doktor úr által előírt szünet (tudom, több hónap is lehet) után tudom-e folytatni a mostani intenzitással (heti 3X a korombeli nem versenyző nőknél kicsit erősebb edzés:)), ha izom alá kerülne az implantátum. Illetve tényleg előfordul, hogy a műtéti heg nem a mell alatti redőbe kerül?”

Alapvetően úgy gondolom, (utalva a fentiekre) hogy az adott méretű (kis méretű) implantátumnál nem lesz gondja a teniszezésnél, amennyiben betartja a műtét utáni előírásokat és fokozatosan kezdi majd az edzéseket. Technikailag arra készülünk, hogy az ultrahangos szikével az izom alatti beültetésnél a széles mellizom szegycsonti tapadását nem választjuk le, csak elvékonyítjuk, mely az izomerőt nem gyengíti kimutatható módon. Az implantátum megfelelő formája, mérete, minősége és elhelyezése minden esetben fontos, de intenzíven sportoló hölgyek esetében különösen gondos tervezést igényel. A mellnagyobbítás utáni 6. héttől fokozatosan vissza lehet állni a korábbi életvitelhez, amelybe a sport és az edzés is beletartozik. Pácienseim között fittness gyakran modellek is vannak, akik a műtétet követően ugyanúgy folytatják karrierjüket, mint előtte.

Tisztelettel,

dr. Pataki Gergely

plasztikai sebész, a Premium Plasztikai Sebészet vezető orvosa

 Do NOT follow this link or you will be banned from the site!
error: Szerzői jogvédelem alatt álló tartalom.