Mellműtét – emlőállomány eltávolítása és implantátum behelyezése daganat veszélye miatt

2020-01-17

Tisztelt Doktor Úr! Szeretnék egy igen komoly műtètet. Sajnos a családban elég nagy a hajlam a rákra. Dédmamának mellrákja volt és sajnos le is kellett vágni. Nàlam az utóbbi időben elég sok kisebb-nagyobb különböző ciszták jelentek meg a melleimben. Illetve endometriózist diagnosztizàltak. Szeretném elkerülni a legrosszabbat és megelőzni azt. Van arra lehetőség, hogy a melleimből a szöveteket eltávolítva implantátum behelyezésével ezt megelőzzük? Mire kell szàmítani ebben az esetben és hogyan nèz ki ennek a folyamata? Válaszát köszönettel várom! Krisztina


dr. Pataki Gergely

Kedves Krisztina!

Köszönjük, hogy írt nekünk és megtisztelt bizalmával.

Az, hogy anyai ágon volt a családban mellrákos, az nem jelent egyértelműen fokozott rizikót, de mindenképpen fel kell mérni egyéb hajlamosító tényezőket is. Ki kell zárni pl. az alább leírt BRCA gén változatot.

A sok ciszta szintén nem jelent egyértelműen fokozott rizikót, az ún. policisztás mell szindróma enyhén növeli, de itt is elsősorban ultrahangos, mammográfiai és MRI kontrollt javaslunk eltávolító műtét helyett.

Az endometriózisnak nincs ok-okozati összefüggése a mellrákkal, bár enyhén emelkedett a prevalencia (előfordulási gyakoriság) ebben a csoportban.

Nagyon ritka esetben végzünk preventív, mindkét oldali emlőállomány eltávolítást, elsősorban a (nagyon fokozott rizikót jelentő) BRCA- gén mutáció esetén. A mellállomány szakszerű és szövetkímélő eltávolítása után implantátummal pótoljuk a kivett részeket. Ennek menetéről oldalunkon itt olvashat bővebben: https://drpataki.hu/mutetek-kezelesek/mellhelyreallitas-emlodaganat-utan.

A BRCA a Breast Cancer angol kifejezés rövidítése, azaz az emlőráké. Ezek a gének normális esetben az emlősejtek egészséges működését biztosítják, azonban előfordulnak eltérések, mutációk, amik emlőrák kialakulásához vezethetnek.

Szomorú tény, hogy jelenleg minden 8. nőnél élete során valamikor kialakul emlődaganat. Az esetek kb. 10%-ában ez örökletes génmutációk miatt következik be, azaz már születéskor jelen vannak olyan genetikai hibák a génállományban, amelyek az emlődaganat kialakulására hajlamosítanak. Ezeket ideje korán fel lehet térképezni.

Az örökletes emlőrák esetek 25%-a mögött a BRCA1 és BRCA2 gének mutációi állnak. Becslések szerint  BRCA1 mutációt hordozó nők 55 – 65%-ánál 70 éves kor előtt kialakul a mellrák. Becslések szerint  BRCA2 mutációt hordozó nők körülbelül 45%-ánál alakul ki mellrák 70 éves kor előtt. A mutáció jelenléte egyéb daganatos megbetegedésekre is hajlamosít, pl. petefészekrák, prosztatarák, vastagbélrák. A maradék 75% örökletes emlőrák eset más gének mutációja miatt alakul ki, az orvostudomány fejlődésének hála azonban egyre több ilyen gént ismerünk, így a legmodernebb genetikai vizsgálatok már az örökletes tényezők nagy részének szűrésére képesek. A várható mellrák kialakulás rizikójának figyelembevételével lehet dönteni a mell állomány teljes eltávolításáról, tehát elsősorban BRCA 1 génmutáció hordozóknak javasoljuk.

Az Ön által leírtak tehát nem jelentenek egyértelműen fokozott rizikót, de mindenképpen okot ad rá, hogy genetikai vizsgálatnak vesse alá magát: a BRCA 1 vagy 2 mutáció pozitivitást ma géndiagnosztikával is ki lehet mutatni, egyre elérhetőbb áron. Amennyiben az öröklődő mellrák kockázata 60% feletti, akkor érdemes esetleg kétoldali emlő-eltávolító műtétet vállalni.

Amennyiben valakinek a családjában – apai vagy anyai ágon – halmozódást mutatnak a mellrákos esetek, géndiagnosztikai vizsgálattal meghatározható az öröklődő mellrák kialakulásának kockázata. Hibás, mutáns BRCA gének jelenléte esetén – a hazánkban a jelenlegi bevett orvosi gyakorlat szerint – az emlők néhány havonta történő ultrahangos vizsgálata javasolt. E mellett dönthet másképp is.

Ha egy nő a két gén valamelyikének hibás változatát örökli, annál a betegség kialakulásának átlagos valószínűsége statisztikák szerint 40-80 százalék lesz. (Ez a rosszindulatú daganat kialakulásának kockázata.) A mutációt nem hordozó nők esetéhez képest ez sokszoros: az emlőrák náluk átlagosan 8 százalékos eséllyel alakul ki.

Javasoljuk  a genetikai vizsgálatot. Ez által meg lehet állapítani, hogy BRCA gén hordozó-e, és milyen százalékban növekedett daganatos betegség kialakulásának a kockázata mellében. Ezt követően egy onkológussal és egy plasztikai sebésszel célszerű konzultációt folytatnia. Indokolt esetben végzünk preventív mellszövet eltávolítást. A műtétet követő szövet pótlás lehetőségei változatosak és egyénre szabottak.

Ma már egyre kifinomultabb technikákkal van lehetőség vagy megelőzésképpen részlegesen vagy teljesen eltávolított emlők helyreállítására. Az eltávolított szövetek pótlása történhet saját szövettel – például hátizomzatból, vagy a hasfalból, átültetve – illetve korszerű és biztonságos szilikon implantátummal. Az eljárások az adott súlyosság és szöveti adottságoknak megfelelően történhetnek egy, vagy két ülésben, illetve ma már az onkológiai ajánlások figyelembevételével egyre gyakrabban lehetőség van az úgynevezett elsődleges helyreállításra is, mely során a daganat eltávolítását követően egyazon műtét keretein belül történik a helyreállítás, például szilikon-implantátummal. A helyreállító műtét során a cél egy új mell kialakítása, illetve a meglévőhöz való minél nagyobb hasonlóság elérése.

Reméljük, válaszunkkal tudtunk segíteni.

Üdvözlettel,

dr. Pataki Gergely

plasztikai sebész, a Premium Plasztikai Sebészet vezető orvosa

 Do NOT follow this link or you will be banned from the site!
error: Szerzői jogvédelem alatt álló tartalom.