vissza a bejegyzésekhez

Néhány tízezer forintból több élet is megmenthető – interjú Pataki doktorral (Magyar Nemzet)

Interjúk 2018. március 30.

A bangladesi sziámi ikrek szétválasztásán dolgozó magyar orvoscsapat új módszere világraszóló példa lehet – olvasható a Magyar Nemzet hétvégi magazinjának 2018. március 10-i számában.

Sikeres beavatkozáson vannak túl a bangladesi sziámi ikrek, akiknek a szétválasztását magyar orvosok vállalták el, ám még két súlyponti operáció vár a lányokra. Pataki Gergely doktor, a gyerekeket kezelő orvoscsoport koordinátora, a bangladesi magyar alapítású plasztikai sebészeti missziók vezetője számol be a szenzációs műtétről.

– Önök vállalkoztak egyedül a világon a kockázatos műtétsorozatra. Hogyan találkoztak a felkéréssel?

– Amikor tavaly decemberi plasztikai sebészeti misszió során a bangladesi kollégák és személyesen az ország miniszterelnök asszonya, Sheikh Hasina megkérték szervezetünket, hogy segítsünk a fejlődési rendellenességgel, összenőve született dakkai sziámi ikerlányoknak, úgy éreztük, hogy latba kell vetnünk minden tudásunkat, és Alapítványunk nevéhez méltóan cselekednünk kell. Sok bonyolult plasztikai-helyreállító esetet megoldottunk már ebben a szegény országban.  Rabia és Rukia szülei nem vállalták volna, hogy elszállítsák a gyerekeket az országból, és külföldön végezzék el a beavatkozást. Ők ragaszkodtak ahhoz, hogy otthon kezeljék a gyerekeket. Részben talán ezért is alakult úgy, hogy más külföldi orvoscsapat nem vállalta a műtétet. A korábbi sikertelen esetek miatt általában rendkívül óvatosak kollégáink.

Alapítványuk általában hogyan, mióta és kiknek segít?

– 2002-ben hoztuk létre a Cselekvés a Kiszolgáltatottakért Alapítványt Dr. Csókay András idegsebész barátommal. Közhasznú alapítványunk egy kicsi, gyorsan reagáló, karitatív plasztikai sebészekből és idegsebészekből álló orvoscsoport munkáját segíti. A magyar közkórházakban történő ellátás javítására, illetve a világ legszegényebb országaiban szervezett ingyen műtétekre is kiterjedő tevékenységünk részeként 2010. óta eddig összesen 6 nagyobb (kéthetes) plasztikai sebészeti misszió valósult meg Bangladesben a vezetésemmel. Ez szám szerint több mint 500 műtétet jelent. Nigériában 2016-ban alapítottunk missziót szintén hasonló tervekkel.

– Csak külföldön vagy itthon is tevékenyek?

– Mindkét helyen dolgozunk. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy a hazai és a külföldi segítségnyújtás nem kizárja, hanem erősíti egymást. A karitatív orvoslásban nagyon fontos a tudástranszfer, ami nemcsak a konkrét orvosi tudást jelenti, hanem a szervezést, a problémaérzékenységet, a szükségletek gyors és helyes felmérését, a hatékonyságot, valamint a pénz legoptimálisabb felhasználását is. Ebbe beletartozik, hogy ott is segítünk, ahol néhány tízezer forintból több életet is meg lehet menteni. A gyors segítséget igyekszünk „helybe vinni”, így az ott lakók életminőségén javítva elérhetjük, hogy a saját hazájukban maradva is hasznos, tevékeny tagjai legyenek a társadalomnak.

Amellett tehát, hogy a magyarországi állami egészségügyi intézményeknek is segítünk pl. műszerek, gyógyászati eszközök és kötszerek beszerzésében, elektromos működtetésű kórházi ágyak és bútorok tartós használatba adásában, valamint egészségnevelő és felvilágosító előadásokat szervezünk itthon, a világ legszegényebb országaiban is igyekszünk lehetőséget teremteni a gyógyulásra azoknak, akiknek erre esélyük sem lenne.

Banglades mellett Nigériában is jártunk plasztikai és idegsebészeti műtéteket végezni, továbbá az ottani kollégákat megtanítani azokra a technikákra, amelyekkel már ők is folytathatják a gyógyító munkát, később több száz vagy ezer honfitársuknak segítve.

– Mi motiválja Önöket?

– Alapvetően személyes elhivatottságból csináljuk ezt. Az orvosi pálya arról szól, hogy az élethosszig tartó tanulás révén folyamatosan gyarapodó tudásunkkal segítsünk másoknak. Ezt vállaltuk, ez a kötelességünk, és ezért szeretjük a hivatásunkat.

A gyógyult betegek mosolya a legjobb visszajelzés. Volt példa arra, hogy egy 28 éves várandós kismama agyából ötórás beavatkozással távolítottunk el egy extrém méretű, kétökölnyi daganatot, a másnap reggeli viziten pedig már énekelve üdvözölt minket. A műtét nélkül sem neki, sem a magzatnak nem lett volna esélye a túlélésre. Olyan is előfordult, hogy Ázsiában is ritkaságnak számító sebészi bravúrt kellett végrehajtanunk Bangladesben: hasi bőrizomlebenyt ültettünk át égési mellrekonstrukciós céllal, egy kamasz fiúnak pedig a hátából nyert szabad lebeny segítségével korrigáltuk az áramütésben elhalt sarkát, hogy lábra tudjon állni. Ilyen előzmények után nem meglepő, hogy minket kértek fel ennek a különleges esetnek a megoldására, melybe Csókay doktor javaslatára bevontuk a kollégánkat, a világszerte elismert specialistát, idegsebészt dr. Hudák Istvánt.

– Hogyan történt és miért volt kockázatos a beavatkozás?

– Az MRI-felvételeken látszott, hogy a kétéves Rabia és Rukia agya és koponyája orvosi szempontból különösen nagy kihívást jelentő módon nőtt össze. András barátomnak az eredeti ötlete támadt, hogy az agydaganatok viselkedését „utánozva” ereken belüli megközelítéssel, úgynevezett „endovaszkuláris” technikával talán meg lehetne oldani a problémát. Istvánnak éppen ez a szakterülete, a világon mindenfelé hívják operálni hasonló módszert igénylő eseteket. Az ikrek szétválasztása rendkívül komplex feladat, ami testre szabott műtétsorozatot igényel. Ennek az első – és legnagyobb kockázatot jelentő – lépését sikerült kivitelezni február 28-án egy ötórás műtéttel, amikor is Csókay és Hudák doktor szétválasztotta a kislányok agyi szállítóér-hálózatát. Egy egyedülálló műtéti megoldással sikerült első körben szétválasztani az ikerpárt, amit eddig még nem alkalmaztak a világon sehol.

Koponyájuknál ilyen módon összenőtt ikrek szétválasztási kísérlete még a legfejlettebb ellátást biztosító klinikákon is 80%-os halálozási aránnyal jár. Ez okozta eddig a magas halálozást az utóbbi 100 év ritka esteinél. Az alkalmazott új technikával csapatunknak sikerült. Ez azért nagyon fontos, mert ez az alapja annak, hogy ezt a kockázatos műtétsorozatot folytassuk. Ezek után remélhetőleg a világon mindenhol ezzel a módszerrel kísérlik majd meg a jövőben a sziámi ikrek szétválasztását.

Az interjú folytatása a Cselekvés a Kiszolgáltatottakért Alapítvány weboldalán olvasható →

(Harangozó Éva, Magyar Nemzet hétvégi magazin, 2018.03.10.)


Feliratkozás új bejegyzésekre

Thanks for subscribing!


error: Szerzői jogvédelem alatt álló tartalom.