Mellnagyobbítás hialuronsavval

2018. szeptember 07. - 17:31

Elmesélem, miért döntöttem néhány évvel ezelőtt a hialuronsavas mellnagyobbítás mellett. Négy gyermekem van, mind a négyet szépen és sikeresen szoptattam, minek hatására a melleim teljesen elfogytak. Ráadásul rendszeresen sportolok, alapjában vékony testalkatú vagyok. Féltem a nagyobb műtéti beavatozásoktól, és nem voltam egészen meggyőződve arról, hogyan fogom érezni magam idegen anyaggal a testemben. Másoknak talán ez semmiség, de én ettől nagyon tartottam. Nem akartam nagy melleket, csak épp akkorát, mint a gyerekek születése előtt. Fontos volt, hogy hamar tudjam a megszokott életemet élni, nem akartam több hetes kihagyást, az akkor pont nem fért volna bele az életembe. Természetes hatású és gyors megoldást kerestem.

Így jutottam el Pataki doktorhoz. Az előzetes konzultáción mindent megbeszéltünk. Gondosan megterveztük a méretet, pontosan kiszámoltuk az árat. Minden kérdésemre részletes választ kaptam. Engem nagyon megnyugtatott, hogy a beavatkozást is előre megismerhettem, lépésről lépésre. A hialuronsav pedig egy testazonos anyag, nincs mérgező összetevője, pont nekem való. A beavatkozás pedig gyakorlatilag kockázatmentes és gyors.

A nagy napon úgy érkeztem a rendelőbe, hogy mindent pontosan tudtam. De mivel kicsit izgulós vagyok, kértem egy kis nyugtatót, azzal könnyebb volt mozdulatlanul feküdnöm. Az injekciózás egy jó órát tarthatott. (nekem nagyon gyorsnak tűnt) Közben komolyzenét hallgattunk, azt kifejezetten kedvelem. A beavatkozás alatt végig ébren voltam, láttam-hallottam, mi történik. Ez nekem így nagyon jó volt, engem ez nyugtatott. A kezdésnél az érzéstelenítő injekciók kicsit csíptek, de nem fájtak. Utána pedig már semmilyen fájdalmat nem éreztem. Először kialakításra kerültek az üregek, és befecskendezték a hialuronsavat. Pontosan emlékszem, hogy mikor kész lettem, felültem, és egy tükörben megmutatták az eredményt. Már ott nagyon tetszett, tisztára, mint az eredeti…

Különösen tetszett, hogy két kis ragtapasz eltakarta azt a kis metszést (kb 1 cm), amin a töltőanyagot injekciózták. A szúrások helye nem is igazán vérzett be, sokkal rosszabbra számítottam. Kb egy 50 Ft-os nagyságú helyen lilult be, de az egy hét alatt teljesen elmúlt. Összesen 2 napig szedtem fájdalomcsillapítót, és egyszer voltam a Fájdalom-Ambulancián mágneses kezelésen. Ezt mindenkinek tudom ajánlani, mert látványosan csökkent a lilafoltom is tőle. Olyannyira jól voltam, hogy másnap már előadást tartottam az egyetemen. Szerencsére mellfeszülésem sem volt (talán azért, mert a szoptatások idején sok tejem volt, akkor a mellem is sokkal nagyobb volt…ez nekem nem volt egy drasztikus méret váltás) Nekem egyszer sem fájt, soha nem feszült és nem is görcsölt be. A két oldal teljesen egyforma volt.

Pont így képzeltem! Minden tökéletes volt! A melleim formája is olyan volt, mint újkorában! Senki nem vette észre a beavatkozást, és ez volt a célom.

A legkényelmesebben akkor éreztem magam, mikor melltartó volt rajtam. Fél évig semmit sem változott a formája. Utána kezdtem el észrevenni, hogy azért csak elkezdett felszívódni belőle. Persze ez nem volt meglepetés, mert ezt előre lehetett tudni. A két oldal teljesen egyformán csökkent, nem volt benne asszimetria. Nagyjából másfél év után pedig elkezdett jobban kitapintható lenni, mintha kicsit betokosodott volna a maradék. Persze nem olyan keményre, mint egy dió, de azért kitapintható volt. Sokat gondolkodtam rajta, hogy újra rátöltsünk, vagy inkább implantátum legyen. Amitől a legjobban féltem, hogy hogyan fogom megszokni az idegen anyagot, hát ettől nem kellett volna tartanom. Semmiféle rossz érzés nem volt benne. És nem volt gond sem a munka, sem a sport utána. Mielőtt megcsináltuk, arra gondoltam, hogy ha mégsem tetszik, vagy idegesít, akkor sem kell aggódnom, mert fel fog szívódni, és nyom nélkül eltűnik.  Persze utána már nagyon sajnáltam, hogy felszívódott… azt akartam, hogy mindig ott legyen!

Nagyon jó döntésnek ítélem utólag is a feltöltést, egy percét sem bántam meg.
De ezen a kicsi mellnagyobbításon annyira felbátorodtam, hogy kb 2,5 évre rá, mikor már szinte teljesen eltűnt a hialuronsav, betetettem egy kisebb típusú implantátumot, amivel azóta is elégedett vagyok. Persze ez egy nagyobb, altatásos műtét volt. A bemetszés helye kb 7 cm, de szinte láthatatlan. A műtét előtt is ugyanolyan körültekintő konzultáció volt. A kórházban is kitűnő ellátást kaptam, egy éjszakát töltöttem bent. Itt egyáltalán nem volt bevérzés. A varratszedés után pedig már nagyon kényelmesen éltem a mindennapokat. Itt a sportolást kicsit később kezdhettem el (10 hét), de gond nélkül tudtam végezni a mindennapi teendőimet. A cseppformájú implantátum nálam nagyon természetesen hat. Pont akkora, ami a testformámhoz illik. Pataki doktor művészi meglátásai pedig tökéletes eredményt hoztak. Minden javaslatát érdemes megfogadni!

Így, összehasonlítva a kettőt, a legnagyobb előnye az implantátumnak, hogy stabilan tartja a formáját, és nem kell rá annyira figyelni. Például a hialuronsavas feltöltésnél, ha sokat feküdtem hason, utána vissza kellett igazítani kicsit cici-formára. Ezt az implantátumnál nem kell, az teljesen formatartó. Tapintásra a hialuronsav frissen feltöltve és az implantátum ugyanolyan lágy és természetes. De nálam, mikor elkezdett betokosodni a már kevés hialuronsav, az olyan volt, mint egy zselégolyó. Teljesen körbetapintható volt. Az egy kicsit zavart.  A látványon ez persze semmit nem változtatott. Viszont a hialuronsavas feltöltés igazából egy injekciózás volt, mégsem egy műtét. Nekem így volt tökéletes az egymás utáni sorrend. Ha újra belevágnék, pont ugyanígy csinálnám. Mindenkinek, aki bizonytalan az implantátummal, és csak egy kicsit formásabb cicit akar azt ajánlom, próbálja ki a hialuronsavas feltöltést!

Köszönettel,

Edit


Feliratkozás új bejegyzésekre

Thanks for subscribing!


error: Szerzői jogvédelem alatt álló tartalom.